Szöveg Si Hawkins és Nick Moore Fordítás Kovács Gergely
Ed Sheeran vs. Mark Clattenburg vs. Rod Stewart
Azt gondolnád, kéz a kézben járnak, pedig a futball és a rock’n’roll között vannak súrlódások. Elmondjuk, miért
Clattenburg bíró rajongása
Ha azt halljuk, hogy valaki azért lógott meg, hogy láthassa Ed Sheerant, egyből egy lázadó tinédzser ugrik be, nem pedig Nagy-Britannia egyik legmagasabban jegyzett játékvezetője. Pedig Mark Clattenburg volt az, akit 2014 októberében egy hétre eltiltottak, mert megszegte azt a szabályt, hogy a játékvezetőknek együtt kell utazniuk a meccs napján. Ő inkább egyedül vezetett haza egy West Bromwich Albion–Crystal Palace mérkőzést követően, hogy odaérjen Ed Sheeran newcastle-i show-jára. Mark Clattenburg 41 éves.
Doherty az elnöki irodában
A zűrös életű Pete Doherty (jobbra) sokáig irányította a QPR fanzinját, ennek részeként az angol FourFourTwo-nak is dühödt leveleket írogatott. Majd beszippantotta a rockvilág sötét oldala, a drogok, a kokain, de a futballbalhék nem szűntek meg. 2008-ban a Millwall stadionjába kísérte el csapatát, de a lesifotósok elől be kellett menekülnie az elnök irodájába. A biztonsági őrök azonban azt hitték, lopni ment oda.
„Hogyhogy itt ébredtem?”
Lapos labdát Rod Stewartnak!
Nem lehet eleget csodálni Rod Stewartot azért az elszántságért, amellyel az aláírt labdákat szórja a közönség közé koncertjein. 2014-ben beperelték, mert eltörte egy rajongó orrát Las Vegasban. 2002-ben egy dühös walesi művész azt állította, hogy az ujját törte el a zenész egy ilyen labdával. De a legérdekesebb egy michigani házaspár, akik azt állították, hogy a feleség labda által sérült keze végül kapcsolatuk kihűléséhez, majd váláshoz vezetett. Stewart ekkor 17 ezer dollárt fizetett.
Rod épp egy házasságot zúz szét
Szegény Louis!
Nem sok öröme származott a futballból a One Direction „zenészének”, Louis Tomlinsonnak, aki szerette volna megvenni kedvenc klubját, a Doncaster Roverst 2014-ben, de az üzlet egy ponton meghiúsult. Még ennél is jobban fájhatott neki, amikor egy jótékonysági meccsen Gabby Agbonlahor úgy lerúgta, hogy Louis fájdalmában a pálya szélén hányt. A feldühödött One Direction-rajongók üzenetekben fenyegették halállal és csonkítással a játékost. Ehhez képest az Aston Villa rajongói csak kis cicuskák, ha dühösek.
A pop fáj
Reméljük, a Bolton Wanderers újonnan kinevezett vezérigazgatójának, Dean Holdsworth-nek nagyobb szerencséje lesz a futball világában, mint a zenéében. A Futballfeleségek című VHS-t nagyon sokan adták kölcsön egymásnak, és ez főként a Holdsworth családnak köszönhető. A csatár nem nagy örömmel támogatta felesége születőfélben lévő popkarrierjét, és sajnos valaki beengedte a stábot, amikor pont ezen veszekedtek.
Csíkos napernyő
Hevesi Tamás a gyulai Névtelen Nulla frontemberéből az 1994-es Postabank-dal (Ezt egy életen át kell játszani) eléneklésével vált országos sztárrá, de sohasem tagadta, hogy a futball mindennél többet jelent számára. Így aztán tíz évvel később már papírral a zsebében lett a Fradi női csapatának edzője, majd 2008-ban a férfi élvonalban dolgozott, és esett ki a REAC-cal. De irányította az U17-es női válogatottat és a Ferencváros FC-t is.
„Mindent megteszek, hogy én legyek az első, hisz a fődíj egy csíkos napernyő
Brian Clough, a hiphop-ikon
A You Can’t Win ’Em All még a társszerzője szerint is a legrosszabb lemez, ami valaha is készült. Főszereplője az angol futball egyik legkarizmatikusabb egyénisége, célja pedig az volt vele, hogy bejusson a parlamentbe.
Brian Clough nagyon jó szériát futott 1981 előtt, bajnok lett a Foresttel, majd két BEK-et is megnyert. Valószínűleg azt is elhitte, hogy ha eleget tesz a kanadai énekes, J. J. Barrie felkérésének, és a társa lesz egy lemez elkészítésében, akkor a toplisták élére is felkúszhat. Kislemezük amolyan eurovíziós jellegű populáris limonádézene, kicsit feldobja, hogy egy helyén egy bevágáson futballtudósítás hallható.
A valószínűtlen történet a londoni Sohóban kezdődött egy stúdióban. A dalszerző Gerry Langley így emlékszik vissza. „Egy nap bejött hozzánk a Nottingham Forest elnöke Brian Clough társaságában, és az utóbbi úgy nézett rám, mintha nem erről a bolygóról származnék – mondja a ma 76 éves zenész, aki pályája során Elton Johnnal, David Bowie-val és Jimi Hendixszel is dolgozott. A You Can’t Win ’Em All csak egy dalkezdemény volt a sok közül, mígnem valaki kiszúrta, hogy alkalmas lenne futballslágernek. – Azt hiszem, Barrie volt az, aki javasolta Clough-nak, hogy rögzítsék.” Végül nem úgy sült el, ahogy szerették volna.
„Azt pletykálják, hogy a stúdióban mindenki részeg volt – folytatja nevetve. – Talán ezért lett ennyire borzalmas ez a felvétel. Rá akarták venni, hogy énekeljen, de azt mondta, ne szórakozzanak vele, és inkább rábeszélt a felvételre.”
Ezzel a történet még sajnos nem ért véget. Kellett egy ravasz terv is. „Próbáltuk kiagyalni, hogyan lehetne eladni, és valaki előállt azzal, hogy induljon a választásokon – mondja Langley. – Viccnek szántuk, de bekerültünk a BBC és az ITN híreibe is.”
Sajnos se parlament, se toplista nem lett belőle, akkoriban ez szokatlan vereség volt Clough-tól. De azért kultikus slágerré vált. Jonny Trunk, a Trunk Records tulajdonosa szerint ez minden idők legjobb futballslágere. „Az, hogy Brian Clough rábeszél egy zenére, zseniális ötlet, a legjobb, amit valaha is sztárok csinálhattak – mondja. – Ettől lesz igazán különleges.”
Nem énekelsz már több eredeti szöveget!
A legtöbb rigmus olyan régi, hogy már el is felejtettük, honnan származik a dallama. Ha a szerzők tudnák, mi lett alkotásaikból, elborzadnának
La DonnA e Mobile
Giuseppe Verdi Rigolettójának áriája, a La Donna nagy kedvenc a velencei gondolások és Luciano Pavarotti rajongói körében. Könnyűvérű nőkkel és fondorlatos bérgyilkosokkal foglalkozik, de 165 évvel később tökéletesen alkalmas arra is, hogy José Mourinhót és Philippe Coutinhót ünnepeljék vele.
The John B. Sails
Ez az évszázados bahamai dal egy férfiról és részeg nagyapjáról szól, akik balhéba keverednek Nassauban, és szeretnének meglépni csónakjukkal, nagyszerűen alkalmas arra, hogy a városbéli riválist bosszantsuk vele. A Beach Boys tette igazán népszerűvé, tökéletes himnuszdallam.
Son of My Father
Az olasz Giorgio Moroder (ő később Kylie Minogue-nak és David Bowie-nak is írt zenéket) szerzeménye elsőként németül látta meg a napvilágot, majd a Chicory Tip glam rock-banda készített belőle fülbemászó slágert. Leginkább Teddy Sheringhamnek szokták címezni („Woah Teddy, Teddy…”), de működik Andyvel, Garyvel és Bobbyval is.
Tom Hark
Amikor a dél-afrikai Jack Lerole 1958-ban megírta slágerét, még nem sejtette, hogy a szerzeményt csütörtök este használja majd a Channel Five a kevésbé sikeres angol csapatok tiszteletére. Alacsonyabb osztályokban szintén gyakran használják a gól utáni ünneplés során.
Volare
A sláger társszerzője és előadója Domenico Modugno, és a szerzemény harmadik lett az 1958-as Eurovíziós Dalfesztiválon. Később Dean Martinnak, Frank Sinatrának (felül) és Cliff Richardnak köszönhetően vált népszerűvé. Patrick Vieiráé lett a legvégső verzió, bár mostanság azt hivatott kifejezni, hogy Romelu Lukaku a Stamford Bridge-ről érkezett, és nagyobb, mint egy hűtőszekrény.
Lukaku: nagy és fehér, mint egy hűtőszekrény
The Addams Family
Az 1960-as évekbeli történethez Vic Mizzy írta a zenét. A modern televíziózás korában már ritkán csendül fel, de számos lelátón éneklik Nagy-Britannia-szerte, különböző változatokban és különböző szövegekkel. Elsősorban persze a kicsi, vidéki pályákon.
Cwm Rhondda
Vajon hány tévénéző kapcsolódott be, amikor Vilmos herceg esküvőjén felcsendült John Hughes 1905-ös slágerének egyik sora, az, hogy You’re not singing anymore (Nem énekelsz már többet). Az éneket a Bradford City szurkolói fejlesztették tökélyre, amikor Did you bring us any drugs? (Hoztatok egy kis drogot?) szöveggel énekelték az Ajax szurkolóinak egy barátságos mérkőzés alkalmával.
Guantanamera
Kuba egyik nemzeti dallama a filozófus José Marti dalszövegére íródott, zeneszerzője Joseito Fernández. Témája a viszonzatlan szerelem, és hatalmas sláger lett az amerikai trió, a Sandpipers feldolgozásából is 1966-ban. Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, a világszerte felcsendülő stadionváltozatok szövege egy cseppet sem hajaz az eredetire.
A valaha volt első FA-kupa sláger
Amikor már azt hinnéd, hogy mindent tudsz a néhai Jimmy Hillről – volt partjelző és klubelnök, a bérek forradalmasítója és radikális szakkomentátor –, kiderül, hogy az első FA-kupa-slágert is ő jegyzi, méghozzá egy olyan csapathoz kapcsolódóan, amelyhez nem is volt köze.
„A Good Old Arsenal az első olyan sláger, amelyet egy klub kimondottan az FA-kupa döntőjéhez kapcsolódóan vett fel – mondja a TheArsenalHistory.com munkatársa, Andy Kelly.
1971-ben Hill – aki akkoriban az ITV The Big Match műsorának a házigazdája volt – előállt azzal az ötlettel, hogy az Arsenalnak is kellene egy olyan himnusz, mint Wembley-beli ellenfelének, a Liverpoolnak a You’ll Never Walk Alone. Meg is hirdette a nézőknek, azzal a megkötéssel, hogy a Land of Hope and Glory dallamára gondolkozzanak. A beérkező pályázatokkal azonban nem volt elégedett. „Úgy döntött, ő maga írja meg a szöveget, de a dallamot a Rule Britanniára változtatta – mondja Kelly. – Az apám is jelentkezett a kiírásra, és a mai napig állítja, az ő verziója volt a legjobb.”
Hill himnusza megtetszett Bertie Mee menedzsernek, és a csapat felénekelte a dalt, ami a 17. helyig kúszott a listákon, és klasszikussá vált. Kelly frissített verzióval állt elő a tavalyi döntő előtt, ezzel támogatta Bob Wilson alapítványát. Hill a mai napig kapja a szerzői jogdíjat, 2005-ben 57 font 20 pennyt. Majdnem elég is egy belépőre az Emiratesbe.
Inkább a koncerteket választotta
A Nottingham Forest egykori csatára, Paul McGregor a futball és a brit pop kereszteződésének legékesebb példája, előbbitől 29 évesen visszavonult, az utóbbiban nyújtott tevékenységét a kritika is elismeri
Mi volt előbb: a futball vagy a zene?
A futball. Tipikus fociőrült kisfiú voltam, Már tizenkét évesen eldöntöttem, hogy Brian Clough Forestjében fogok játszani. Nehéz volt másra gondolni. Szerencsére volt egy fiú az osztályunkban, aki bevett a zenekaraiba. Eljutottam egy Suede koncertre, és majd megőrültem értük. Aztán jött Bowie, a Manics és a korai Verve. Egyszerre voltam futballista és hosszú hajú zenerajongó, kaptam is emiatt eleget.
Sokan felfigyeltek arra, hogy zenekarban játszol, és labdarúgó vagy…
Így visszatekintve kicsit zavaró volt, hogy a Mercben játszottam, pedig csak egy iskolai csapatról van szó. Nem a jó értelemben vett figyelmet vontam magamra. Aki a zene világában mozog, azt gyakran bélyegzik lustának, pedig erről szó sem volt. Játékostársaim gyakran züllöttek szörnyű helyeken, én minden koncerten józan maradtam.
Mikor döntötted el, hogy komolyan veszed a zenét?
Amikor a Northamptonban játszottam. Utáltam ott lenni. Ez volt a mélypont, elvesztettem a lelkesedésem a futball iránt. Mehettem volna a Grimsbybe, de aztán végiggondoltam, miért ne vehetném inkább komolyan a zenét. És már ott is voltam az Ulteriorban a tesómmal, egész jól megálltuk a helyünket a londoni színpadokon. Szerepeltünk az NME magazin címlapján is, őrületes koncerteket adtunk egy csomó őrült rajongóval a közönség soraiban. Csodálatos volt.
Hogyan lehettél hiteles a zenei színpadon egykori labdarúgóként?
Sohasem említettem, hogy egykor futballista voltam, amikor zenéltünk. Játszottunk a Sisters of Mercy előtt, hatalmas koncerteket adtunk a kontinensen és Japánban, megjelent két albumunk. Néha felismertek, és olyankor nagy volt a csodálkozás.
Mi a jobb: közönség vagy szurkolók előtt játszani?
Mindkettő csodálatos, a futballban is voltak nagy pillanataim, például pályára léphettem a kedvenc csapatom stadionjában az Anfielden. De inkább választanám azt, hogy négyezer ember előtt játsszak Japánban a színpadon, mint négyezer szurkoló előtt a Sixfieldsben.
Miért nincs több futballista a zene világában?
A labdarúgás ma már a fogyasztásról szól. Ha pedig valaki nagyobb névvé válik, mint én voltam, nem tudja elég komolyan venni a zenélést.
Mostanában mivel foglalkozol?
Az Ulterior ma is zenél, és szeretnénk új lemezt készíteni. Van egy négyéves kislányom, úgyhogy nem szeretnék sokat turnézni. Benne vagyok egy pólóüzletben Shun Barkerrel, a Derby egykori csatárával. Lehet, hogy így, közel a negyvenhez nem ártana valami rendes munka után néznem…
1
„Like the FBI and the CIA, and
the BBC, BB King and Doris Day, ______, dig it, dig it, dig it, dig it…”
The Beatles – Dig It
2
„Then I bid you ______ / Prodigal child, you’re not ready for the future”
Jay Z – American Gangster
3
„Don’t get me wrong – violence is not our forte / I just like to rhyme, kick the lyric skills like ______”
A Tribe Called Quest – Steve Biko
4
„Gonna manage my time, just
like ______ / If we do it together, we’ve got meaning of life / But I just wanna smoke it, I just wanna smoke it…”
Super Furry Animals – Smokin’
5
„This is my life and this is
how it reads / A documentary that nobody believes / Albert Steptoe
in Gone With The Breeze / Mother played by ______, father by John Cleese”
The Beautiful South – My Book
6
„Him a float like a butterfly, the hurdling man / Yes, me a chat about Colin Jackson / The crowd is roaring, ______ scoring”
Aswad – Shine
7
„Here’s a little lesson: Li’l Kim don’t stress them / Kick them all straight to the curb like ______”
Keyshia Cole feat.
Li’l Kim – Let It Go
8
„People laugh,
they will call
it folly / But we connected like
a ______ volley”
Los Campesinos – Glue Me
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2016. májusi számában.)
