Pauer Gyula Puskás-szobra a művész halála után valósul meg (fotó)

Március végén avatják fel a világ első egészalakos köztéri Puskás-szobrát, amely az óbudai Symbol étteremtől (és a Puskás Pancho Sport Pubtól) néhány lépésre áll majd. A Bécsi út e kiszélesedő, sétánnyá alakított szakaszát Puskás Öcsi térre keresztelik. A szoborra kiírt pályázat eredménye megszületett, a nem várt fordulatról a FourFourTwo futballmagazin friss száma készített beszámolót.

Amint arról a kezdeményező civil egyesület novemberben sajtótájékoztatón számolt be, egy fotó adta a pályázati kiírás koncepciójához az ötletet. Az öltönyös, elegáns Puskás leáll az utcán néhány futball-trükköt bemutatni az őt körülvevő utcagyerekek ámulatára. Nos, az Óbuda-Újlak Közösségi Egyesületnek a „Puskás Öcsi-szobor” tervezésére kiírt szoborpályázatára beérkezett munkák értékelésekor a BTM Budapest Galéria szakmai zsűrije és a kiírók által összeállított bíráló bizottság – amelyben a III. kerületi önkormányzat képviselője és Puskás Ferenc özvegye is jelen volt – egyetértésben hozta meg a döntését. Olyan döntést, amelyre senki sem számíthatott, és amelyet mégis mindenki elfogad – írja az FFT.

Az történt ugyanis, hogy a meghívásos pályázat kiírása után derült ki, hogy a tavaly októberben elhunyt Pauer Gyula, a nemzetközi hírű szobrászművész, egyben a „Puskás Öcsi tér” ötletgazdája nemcsak régóta foglalkozott a szobor megvalósításának gondolatával, hanem el is készítette a maga „pályamunkáját”.

Koncepciótervének grafikai változata a szobrot kezdeményező Barna Sándor (a Symbol tulajdonosa) és az Óbuda-Újlak Közössége Egyesület vezetői előtt már korábban is ismert volt, „a kétalakos kompozíció 1:1 arányú gipsz tervének létezése azonban csak 2012 decemberében, azaz a pályázat kiírását követően jutott a kiírók tudomására” – áll a hivatalos eredményhirdetés szövegében. „A szakmai zsűri és bíráló bizottság – részben kegyeleti, emberiességi megfontolásokból, részben a mű kvalitásaira tekintettel – úgy döntött, hogy a pályázatra benyújtott anyagok mellett a Pauer-tervet is értékeli.” Mi több, ez lett a győztes pályamű! Egészen pontosan másodmagával győzött. Pauer egyetlen mellékalakja, a dekázó Puskást figyelő kisgyerek helyett (amelyet nem talált elég sikerültnek a zsűri) három kisgyerek bámulja majd Öcsit, ők pedig Tóth Dávid pályamunkájáról „érkeznek”.

Amint a hivatalos indoklás rögzíti: „Alapos mérlegelést követően a szoborkompozíció társzerzői munkával valósul meg: a Pauer-hagyatékban fennmaradt Puskás-figura Tóth Dávid gyerekalakjaival kiegészülve, az utóbbi művész kompozíciós megoldásával kerül megvalósításra. A feladat meglehetősen összetett és nem csekély kollegialitást igényel. […] Pauer Gyula Puskás Öcsi alakja Pauer ismert alkotói módszerének megfelelően: testöntvény. A zsáner műfajára ez a megoldás bronzba öntve rendkívül alkalmas, azt hozza, amire a populizáló szándéknak a leginkább szüksége van: a rekonstruált valóság testközelben élvezhető, szinte élő figuráit. Ez a Puskás-alak éppen az, aminek ezen a helyen lennie kell. A tömeg, a viselet darabjai és a mozdulat tökéletes háromdimenziós átirata a fotográfián látható alaknak. […] Tóth Dávid terve »komplett, összefogott, a figurális elemek hangulatos kis zsánerkompozíciót képeznek, a mellékalakok kifejezetten jól sikerültek«.” Azok névsorát is illik megemlíteni, akik érvényes pályázatot nyújtottak be, mert mindegyikük megfelelt a kiírásnak, áll a lapban: Baráz Tamás és Erős Apolka, Menasági Péter, Mészáros Attila (a vállra vetett zakóval dekázó Puskás-alakja például különösen tetszett Puskás Ferencnének), Mihály Gábor, Tóth Dávid, Tóth Ernő.

A döntés tehát teljes konszenzuson alapult, és igazi csapatmunkát igényel, a közös cél azonban összehozta a szereplőket: mindenki azt akarja, hogy a leginkább méltó alkotásból legyen az első egészalakos Puskás-szobor. A terv ugyanis változatlan: Puskás Öcsi április 1-jei születésnapjára már álljon a szobor. A leleplezést március 28-án tartaná a szoborállítás ügyét gondozó helyi civil egyesület, tudtuk meg dr. Hatházi György elnöktől, akkor, amikor a Puskás–Suzuki-kupa nyitóvacsorájára öt országból gyűlnek össze az ifjúsági futballjátékosok a Symbolban.

Pauer Gyula (Budapest, 1941. február 28. – Budapest, 2012. október 8.) szobrász, konceptuális és performansz művész, látványtervező. Kossuth-díjas képzőművész, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő egyénisége. Legismertebb műve a nyilas terror áldozatainak emléket állító Cipők című kompozíció a pesti dunaparton.

Szólj hozzá!

Hozzászólások