Hol vagyok?       Interjúk   >>  
twitter    facebook    RSS
Regisztráció
Hírlevél

Kérdezz-felelek

Sztárok össztűz alatt

Daniel Alves

Bahiából származol, Brazília egyik hatalmas északi szövetségi államából, ami inkább a brazil foci holtága. Nehezebb volt neked, hogy futballistaként sikeres legyél?
Brazíliában a meggazdagodás és a sárból való kiemelkedés leggyorsabb útja a futball. Ez minden brazil álma, és én sem voltam ezzel másképp. De a brazil futball bölcsője Sao Paolóban és Rióban van. Az ezen kívüli játékosokat hátrányosan megkülönböztetik. Nehéz bekerülni a nemzeti válogatottba, kétszer olyan jónak kell lenned.

Igaz, hogy a bahiai edzőpálya tulajdonképpen a tengerparti strandon volt?
Igaz, dagálykor a hullámok az edzőpálya falába ütköztek. Az edzés után a strandon játszogattunk a kihívóink ellen. Jót tesz a bokádnak, ha a homokban focizol. És a strandfoci jót tesz a labdakezelésnek, mert sohasem tudod, hogyan pattan a labda.

Hogy figyelt fel rád a Sevilla, ha ilyen eldugott helyen futballoztál?
Szerencsém volt. Dél-Amerikában mindig nagyon sok játékosmegfigyelő van. Tizenöt éves koromban el kellett hagynom a szüleimet és kipróbálnom a szerencsémet a futballban. Elhagytam a falumat, hogy Salvadorba, az állam fővárosába menjek, és az egyik játékosügynök felfigyelt rám, amikor tizennyolc évesen a Bahia első csapatában szerepeltem. Nem gondolkodtam túl sokáig. Sevillába kerültem, először hat hónapra kölcsönbe, azután megvásároltak.

Az milyen volt?
Kezdetben nagyon nehéz, mert egyedül voltam az első három hónapban, nem ismertem senkit és nem beszéltem spanyolul. Tudtam, hogy szenvednem kell, és áldozatokat kell hoznom, de mindig is makacs voltam, és keményen dolgoztam azért, hogy eljussak idáig.

Hat sikeres szezonod volt a Sevillában, egymás után kétszer is megnyertétek az UEFA-kupát, legyőztétek a Barcelonát az európai és a Real Madridot a spanyol Szuperkupában…
Ez felülmúlta a Sevilla-szurkolók minden álmát – amikor odamentem, azért küzdöttünk, hogy bennmaradjunk az első osztályban. Ezek fantasztikus évek voltak. Ötven-hatvan éves szurkolók mondták, hogy azok voltak a legszebb évek a klub történetében. A sírig velem lesznek ezek az emlékek.

Mégis, lehet, hogy túl sokáig maradtál ott…

Nagy lehetőségünk volt 2007-ben, hogy bajnokok legyünk Spanyolországban, de mindent elvesztettünk Mallorcán. A végsőkig küzdöttünk, de amikor olyan csapatok ellen van esélyed, hogy első legyél, mint a Barcelona és a Real Madrid, az néha megijeszti az embert. Segített a döntésben, hogy máshová igazoljak, de végül két évbe telt, amíg elmehettem Sevillából. A klub történetében először játszottunk a Bajnokok Ligájában, és nem akartak elengedni engem. A Chelsea és a Real Madrid ajánlatot tett értem, míg a Liverpool már néhány évvel korábban megkeresett. Tudtam, hogy a Liverpool látványosan futballozó csapat, azonban 2005-ben nem akartam feltétlenül elmenni. De szeretem az angol pályák hangulatát, és nagyon motiválná az embert, ha minden meccsen egy ilyen stadionban játszhatna (hetente kétszer angolórára jár – a szerk.).

Tehát mi történt?

Nem jött össze a Chelsea-vel és a Madriddal, de egy évvel később azt mondtam: „elegem van”. Amikor tavaly megtudtam, hogy a Barca érdeklődik irántam, nem tárgyaltam senki mással. A Sevilla ezután elkezdte kijátszani a Barcát más csapatok ellen, és én azt mondtam: „át akartok verni?”

A határtalan energiádról voltál híres Sevillában, mintha egyszerre játszottál volna jobbhátvédet és jobbszélsőt. Honnan ez a sok energia?

Soha nem állok meg. Időnként másoknak kell engem megállítani, de ki kell adnom magamból ezt a sok energiát. A pályán kívül nyugodt és laza ember vagyok, nehezen lehet feldühíteni. Rá sem ismerek arra az emberre, akit a tévében látok játszani, aki szintén én vagyok: óriási intenzitással élem meg a hivatásomat.

Változott a szereped, amióta harminchat millió euróért a Barcelonába igazoltál?

Ha figyelted a Sevilla meccseit, majdnem minden a jobbszélen történt, ahol én játszottam. Az volt a játékstílusunk, hogy megkaptam a labdát, és megindultam előre. Itt van egy Xavink, egy Iniestánk és egy Messink – nem én leszek az, aki „színezi” a támadásokat. Amikor azt mondtam, hogy nem ugyanaz a játékos leszek, aki Sevillában voltam, az emberek azt kérdezték, akkor miért igazoltam el? Azt hiszem, meggyőztem őket, hogy igazam volt, és jobb futballista lettem, mint aki Sevillában voltam.

Mit gondolsz a szerepedről a brazil válogatottban a világbajnokságon? Úgy tetszik, közted és Maicon között dől el, hogy ki lesz a jobbhátvéd…
A brazil válogatott nagyon nehéz ügy. Ha valaki nem játszik, akkor az emberek azt kérdezik, miért? Nehéz, mert nekünk vannak a legjobb futballistáink – nem küldhetsz ki mindenkit a pályára. El kell döntened, hogy kit választasz. Nem engedheted meg magadnak, hogy túl sokat gondolkozz rajta, mert sohasem tudod, hogy mi fog történni. El kell fogadnod az edző döntését, és fel kell készülnöd, arra, hogy újra behívhatnak. Én ezt próbálom tenni.

A legutóbbi selejtező meccseken a középpályán játszottál, miközben Maicon volt a jobbhátvéd. Ez működhet?

Nem probléma. Két évig szerepeltem ebben a pozícióban Sevillában. Tudják, hogy képes vagyok ott futballozni, és annyira szeretem a nemzeti csapatot, hogy mindent bele fogok adni, ha pályára lépek. Már a keretben lenni is óriási érzés, még mindig nem hiszem el, hogy erre a szintre el tudtam jutni…

Milyen Dunga vezetése alatt futballozni?
Ő is volt futballista, és ismeri a játékosokat. Tudja, hogy mit szeretnek, és mit nem. Ha jól felkészülünk, akkor nagy esélyünk van arra, hogy valami különlegeset vigyünk véghez. A brazil nép rajong a válogatott sikerekért. Érezzük a boldogságukat, és ez segít nekünk. Mindamellett, egy kis szerencsére is szükség van.

Brazília mellett Spanyolországot tartják a világbajnokság esélyesének. Megy a heccelődés a Barcelona öltözőjében?

Persze! Már a korai szakaszban találkozhatunk, bár remélem, erre minél később kerül sor. Ha egymás ellen kell játszanunk, remélhetőleg az a legutolsó lehetséges meccs lesz... A spanyol válogatott kiváló szintre fejlesztette a játékát, de ne felejtsd el, ahhoz, hogy megnyerd a világbajnokságot, annál több kell, mint bámulatosan szép futball. Brazíliának van valamije, ami nincs a spanyoloknak, Brazília ötször nyerte meg a vb-t, Spanyolország sohasem. A sikerekből lehet tanulni, abban az értelemben, hogy Brazília érett csapat, világos elképzelésekkel. A világbajnokságon nem elég csak jól játszani, valami különlegeset kell produkálnod.

Segítenek a tavalyi Konföderációs Kupa tapasztalatai?
Dél-Afrika nem volt teljesen felkészülve a versenysorozatra, de az ország népe nagyon barátságos, elfogadó és nyitott. Pretoriában voltunk, az emberek táncoltak, mosolyogtak, miközben a brazil csapatnak drukkoltak. Nekem ez nagyon tetszett, nagyon kedves volt tőlük. Nem számít, hogy mi történik, az emberek próbálják jól érezni magukat.

Hasonlóan, mint Brazíliában?
Igen, az embereknek hasonló gondjaik vannak és hasonlóan élnek. Biztos vagyok benne, hogy a világbajnokság megrendezésével fejlődik az ország, és ez is a cél. Ez az egyetlen sportág, amely képes ennyi embert összehozni. Mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük, amikor a labdáról van szó. Remélem, Dél-Afrika sokat köszönhet majd a tornának, és mi meg tudjuk ismételni a Konföderációs Kupán elért sikert.

 

FFT - 2010 május


Főoldal
Foci hírek
Labdarúgás hírek
Foci eredmények

LEGFRISSEBB FOCI HÍREK


További foci híreink »

UTOLSÓ KOMMENTEK


Hirdetés
Hirdetés
MNO

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2014. évi konjunktúrajelentése szerint javult a befektetők véleménye a magyar gazdaságról, az előző évekhez képest a vállalatok kedve...

Nagymértékben annak köszönhette a Fidesz–KDNP a kétharmadát, hogy két legnagyobb riválisa (baloldali blokk és a Jobbik) közel hasonlóan szerepelt, valamint hogy a kormánypártok közel 2...

Bookmark and Share